Ezt olvasta már?

0

Sport, finanszírozás, egészség: van mit tenni

Tudja, mennyi profi élsportoló van ma Magyarországon, vagy éppen mennyien sportolnak hobbiból, „csupán” az egészségük védelme érdekében? Na, hát ez az, amit objektív számadatokkal még senki nem közölt, egyes szakemberek is inkább csak becsülni tudják. Ács Pongrác sportközgazdásszal beszélgettünk.

Dr. Ács Pongrác, egyetemi docens, intézetigazgató (PTE ETK, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet)

– Pedig nagyon fontos lenne ezen alapadottak tisztábban lenni, hogy a rendelkezésre álló források elosztása megalapozottabban történhessen, így könnyebb lenne a támogatások meghatározása során azt is eldönteni, hogy mennyit érdemes az élsportra költeni, és mennyit „hozhat a konyhára” a szabadidősport népszerűsítése, helyzetbe hozása – mondta lapunknak Dr. Ács Pongrác sportközgazdász.
A professzionális sport ugyanis üzlet, nem kicsit, nagyon, mára a szórakoztatóipar markáns szegmense. De a sport több, mint szórakozás: társadalomalakító, a sportoló fiatalok számára pedig biztonságos szociális hálót jelent.
Tehát a sport, különösen az élsport, a professzionális sport – ezen belül is természetesen elsőként a labdasportokról beszélhetünk, kiváltképp a labdarúgásról – mindig kirakatban volt, nemcsak szimpla szórakozást, élményt nyújtott a nézőknek, hanem bele lehetett képzelni sok revanst, egyéni és csoportos kudarcokat. Aztán persze haza lehetett menni, a düh, harag kijött. Nos, a sport tehát több, mint amire elsőre általában gondolunk. Mindenki „ért” hozzá, és mindenkinek van véleménye róla.
Ha bekapcsoljuk bármely sportcsatornát, akkor pedig egyértelműen megállapíthatjuk, hogy mára külön iparággá fejlődött, amely mögött hatalmas pénzek, üzleti érdekek húzódnak meg.
– Bár azt a sportágazat gazdasági szakemberei is gyakran vélelmezik, az versenysportra sokkal több támogatás jut, mint a tömegsportra, vagy ahogyan mi nevezzük, egészségsportra. Sajnálatos tény, hogy még mindig hiányzik az egységes sportinformációs rendszer, amelyet a 2007-es elfogadott sportstratégia is meghatározott, de úgy tűnik, ebben is most előrelépés várható – magyarázta Ács Pongrác, aki a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara Fizioterápiás és Sporttudományi Intézetének igazgatója. A szakember elmondta, 2007-ben volt egy próbálkozás az versenysportolók arányának megállapítására. Az eljárás az volt, hogy az éves egészségügyi statisztikai évkönyvben megnézték, hányan jártak abban az adott évben sportorvosnál, ugyanis ez az élsportolóknak kötelező. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a teljes magyar lakosságnak mindösszesen közel 3 százaléka nevezhető versenysportolónak. – Ehhez képest a támogatások elosztása biztosan nem ezt az arányt tükrözi, de a források elosztásánál nem is csupán a résztvevői arányszámot kell figyelembe venni – hívta fel a figyelmet Ács Pongrác.

…a sportgazdaság fejlődése, növekedési üteme jelentősen meghaladja a nemzetgazdaságok átlagos növekedését. Jóllehet pontos és összehasonlítható adatok nem állnak rendelkezésre, az Európai Bizottság sportról szóló Fehér Könyve egy 2004-es tanulmányra (Dimitrov et al., 2006) hivatkozva említi, hogy az EU GDP-jének 3,7 százaléka a sportgazdaságban termelődött és 15 millió embert, azaz a munkaerő 5,4 százalékát a sportágazat foglalkoztatta. A modernkori sport tehát alig több mint egy évszázad alatt egyedülálló, dinamikus és sikeres növekedéssel a kultúra-gazdaság legnagyobb volumenű globális és nemzetgazdasági jelentőségű „iparává” vált. Gyakran hangzik el azonban a vád, hogy az iparág prosperálása nem piaci üzleti működés eredménye, hanem elsősorban a még ma is létező folyamatos és jelentős állami szubvenciónak köszönhető. Az érvelés, amellyel gyakran találkozunk, igaznak tűnhet az Európai Unióba az új évezred elején csatlakozó volt szocialista országok, de különösen Magyarország esetén, ahol a sport a politikai reprezentáció eszközeként az egykori NDK (Német Demokratikus Köztársaság 1949-1990) mellett talán a legnagyobb társadalmi hatalmi státuszt „sportnagyhatalom” érte el a XX. században (Rainer 2006, Szigel 2008)”.
Forrás: Ács Pongrác: Sport és Gazdaság, PTE ETK, 2015

Az egészségmegőrző „tömegsport” sokkal kifizetődőbb
Egy 2010-es európai uniós kutatás szerint a magyar társadalom 77 százaléka fizikai értelemben inaktívnak tekinthető, 53 százalékuk soha nem sportol, 24 százalékuk pedig havonta 1-3 alkalommal vagy még ritkábban. – Ez azért is elkeserítő adat, mert egyes számítások szerint ha ennem a társadalmi rétegnek csak a 10 százalékát legalább heti háromszor 30 perces mozgásra vennénk rá, évente mintegy 10 milliárd forintnyi állami kiadást takaríthatnánk meg, ezen belül csak a táppénz büdzséjéből majdnem két milliárd forintot – magyarázta Ács Pongrác, aki ugyanakkor elismerte, az élsportolók sikereik révén igazi példaképekké válhatnak a fiatalok számára, és a sportközösség szociális megtartó ereje is elvitathatatlan, különösen a hátrányos helyzetű emberek, gyerekek számára. Egyébként az intézetigazgató szerint az iskolákban bevezetett mindennapos testnevelés órák és a sportlétesítmények fejlesztései miatt ez a szám olyannyira javult, hogy a 2014-es EU-s kutatás már Magyarországon jelezte a legnagyobb pozitív elmozdulást. Örvendetes, hogy a hazai társadalom inaktív rétege 9 százalékkal csökkent. Az elmúlt négy évben a tagországok között Magyarország egyedüliként megháromszorozta a társadalom azon rétegének arányát (16 százalékra növekedett), akik saját bevallásuk szerint minimum heti öt alkalommal sportolnak.

Rendszerváltás kell a sportkluboknál is
Nemcsak Magyarországon, hanem a volt szocialista országokban is „visszamaradt” hagyomány volt, hogy a helyi önkormányzatok, az állam részeivé váltak az élsportot működtető kluboknak. Sokan emlékezhetnek talán, a kispesti sportéletet a Honvédelmi Minisztérium finanszírozta állami forrásokból, az újpestit a Belügyminisztérium, a Ferencvárost pedig hagyományosan földművelési tárca támogatta. Pécsett a focit az akkoriban „mindenható” bánya segítette. – A nyugat-európai működési modelleket még nem értük el, azonban a megoldás felé vezető út, úgy vélem, a szakemberek, elsősorban sportmenedzserek bevonásában van – emelte ki Ács Pongrác, aki hiányolja a jelenlegi élsportot irányító klubok vezetéséből a menedzser típusú szemléletet, amely a hosszú távú biztos működés alapja, és az önkormányzati, állami támogatások ésszerű és költséghatékony felhasználását is lehetővé tenné.
– Az általában elterjedt önkormányzati támogatási modell, amely szerint minden városi sportklub kapjon egy keveset, nem, vagy nagyon nehezen hoz eredményeket, bár ez is a területi sporttradíciókon és a sportágaktól is függhet – magyarázta a sportközgazdász. Ács Pongrác szerint Pécsett mindenképpen el kellene készíteni egy sporttérképet (sportegyesületek, szakosztályok, egyéni sportolók stb.), amelyre építve meg lehetne határozni a jövőképet, akár a tradicionális pécsi sportágakra építve. – A mai világban elvárható az önkormányzatoktól és egyéb támogatóktól, hogy időnként a támogatott sportegyesületeket beszámoltassa, elszámoltassa, erre a fajta kontrollra mindenképpen szükség van – tette hozzá.

Itt is segíthet az egyetem?
Ács Pongrác úgy látja, a városnak és az egyetemnek a közös érdekei itt is összekapcsolhatók, ezért meg kellene fontolni a döntéshozóknak egy közös városi sportstratégia elkészítését, majd megvalósítását. – A térség számára egy olyan sportkoncepciót kell kialakítani, amely, elsődlegesen Pécs Megyei Jogú Város és a Pécsi Tudományegyetem, de ezen felül a regionális vonzáskörzet meglévő erőforrásait is figyelembe véve is komoly sport és térségi egészségfejlesztő hatással bírna – emelte ki. Mint mondta, a Pécsi Tudományegyetemen található szakemberek bevonásával közép és hosszú távú koncepciót szükséges kidolgozni, amellyel a térségi versenysport, közösségi és egészségsport csak nyerhetne. Ehhez szükséges az is, hogy meg kell határozni azon térségben található sportágakat, szakosztályokat, sportolókat és eseményeket, akiket és amelyeket közép és hosszú távon támogatni érdemes, hiszen eredményeik révén a térség, város egyetem jó hírét vinnék. Ennek a közös gondolkodásnak talán első ékes példája lehet, hogy a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet szervezeti keretei között működő Komplex Sport Teljesítménydiagnosztikai és Fizioterápiás Kutatóközpont a térségi sportegyesületekkel együttműködési megállapodást kötött, melynek eredményeként a központ szakembereinek segítségével a Kutatóközponthoz forduló versenysportolók, rekreációs céllal sportolók fizikai és mentális állapotát komplex módon meghatározzák. Kérés esetén tanácsokkal látják el őket a sportteljesítményeik optimalizálásban, fokozásában és az életminőségük javításának céljából, ezen felül a sportsérülések prevenciójában, rehabilitációjában, valamint a táplálkozás, sporttáplálkozás területén is segítséget nyújtanak.

PNL
Fotó: Finn Gross Maurer on Unsplash







0
0
0

hírek innen, onnan

Újabb Exek csatája-párost jelentett be az RTL: új építésű lakás ára lapul az influenszer gardróbjában – fotó, videó

Az RTL népszerű valóságshow-ja, az Exek csatája újabb fordulatos évaddal tér vissza, amelyben ismét expárok mérik össze erejüket és...

Ilyen Harsányi Gábor állapota a sztrókja után: „Félelmetes volt, meg akart ölni”

Harsányi Gábor sztrókot kapott pár hónappal ezelőtt. Bár végig az eszméleténél maradt, a külvilágot torzult formában érzékelte....

Durva időjárás jön: 17 fokból 31 is lehet ma, mutatjuk a számokat

Kedden még igazi nyári arcát mutatja az idő: sok napsütéssel indul a nap, délutánra azonban nyugat felől fátyolfelhők és gomolyfelhők...

Felfüggesztették a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét

Karim Khan tagadja az ellene felhozott vádakat.

Megtörte a csendet Lovász László: Ezért szakított meg minden kapcsolatot Bochkor Gáborral

Lovász László hónapokkal a távozása után is úgy érzi, helyes döntést hozott, amikor elhagyta a Retro Rádió reggeli műsorát. A...

Így szállt le Budapesten az óriási repülőgép, amelyben egy vonatvagon is elfér

Kisebb tömeg gyűlt össze a leszállás előtt a repülőtér környékén.

Magyar-kazah: Olvasóink megmondták, mire számítanak az esti mérkőzésen

A Csakfoci-olvasók szerint így alakul a ma esti, Magyarország-Kazahsztán felkészülési mérkőzés a debreceni Nagyerdei Stadionban.

Vb-főpróbák: Magaslati spanyol siker, csak büntetőkkel nyertek a hollandok, simáztak a franciák - videók

A világbajnokságra készülő spanyolok magabiztosan nyertek Peru csapata ellen Mexikóban, míg a hollandok az utolsó utáni percekben hozta a...

Szigorítás jön a nyugdíjaknál júliustól

Az érintetteknek érdemes még a változások életbe lépése előtt áttekinteniük saját helyzetüket és a jogosultságukat érintő...

Vádemelés lett abból, hogy nem küldtek időben mentőt Gálvölgyi Jánosért

Négy embert állítana bíróság elé az ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt.

0

Sport

El sem kezdődött a foci-vb, de már most az amerikaikon röhög mindenki

Az egyik főpróba nem sikerült jól, reméljük, a tornán már nem lesznek ehhez hasonló bakik.

Addig vár az FC Barcelona, amíg Rashfordot elviszi a világ egyik legjobb csapata

Sok a kérdés az angol válogatott jövőjével kapcsolatban.

Kellemetlen helyzetbe került Florentino Pérez, kikosarazta a Real Madridot a világsztár

A Bayern München kemény üzenetet küldött Michael Olisével kapcsolatban.

Mészáros Lőrincnek már nem kellett, Dárdai Pál nem tudta meggyőzni - Mi lesz a magyar válogatott sztárjával?

A szurkolók nagyon elégedetlenek, pedig még a válogatott kapusával is tárgyaltak Újpesten.

Az Aranylabda-várományos mesterhármasával a franciák legyűrték a magyar válogatott NL-riválisát

New Yorkban a 97. percben egy liverpooli futballista döntött a vb-szereplők csatáján.

Ugyanazt a 90 millió eurós középcsatárt akarja az Arsenal és a Liverpool

Junior Kroupi válogathat az ajánlatok között.

Eriksen üzent az újabb riasztó rosszulléte után, 31 évesen visszavonult a Liverpool BL-győztes támadója - külföldi körkép

Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb hétfői hírek a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.

5 most még kevésbé ismert játékos, aki az idei foci vb-n fog berobbanni

Persze, ha lexikonmélységekig követed a futballt, akkor nem lesznek ismeretlenek ezek a nevek, de ha nem vagy benne ennyire a fociban, úgy majd ezt a névsort átböngészve villoghatsz a haverjaid előtt pár hét múlva, hog

Friss hírek az összeesett Eriksen állapotáról, szakértő szólalt meg a helyzetről

A főorvos professzor egy nagyon érdekes megállapítást tett a drámai dán-ukrán meccs után.

Bulvár

Foga és haja sincs már: Felismerhe-tetlenül él az utcán az egykor ünnepelt 43 éves bombázó

Felismerhetetlenné vált az egykor ünnepelt címlaplány, Loni Willison. A Baywatch sztárjának exneje ma Los Angeles utcáin él, a kukákból étkezik, és fogatlanul, kopaszon tolja maga előtt a holmiját.

Brutális mit hagyott maga után az Orbán-kormány

Megjelent az új pénzügyi tárca első beszámolója. E szerint május végén a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 90,2 százaléka már teljesült. A számokon jól látszik az Orbán-kormány választás

15 év után hívták be az elemzőt a köztévébe, nem akármilyen mondattal nyitott

A kormányváltás után a köztévén átalakulások kezdődtek, ezt pedig sokan észre is vették, néha meglepő fordulatokkal indulnak a beszélgetések.

Ez a halála előtti utolsó kép Petőfi Sándorról, teljesen máshogy nézett ki, mint ahogy látjuk a tankönyvekben

Petőfi Sándorról élete során több kép és festmény is készült, az utolsó 1849-ben, nem sokkal a halála előtt.

Iszonyatos adósság dőlhet a magyar állam nyakába, ha átveszik a hazai óriáscéget: tényleg megéri ez?

Amennyiben az állam átvenné a tulajdonosi jogokat, a tőkepiaci szabályozás értelmében kötelező nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie a többi részvényesnek.

„Egyszerűen, jogszerűen”: Mit nem szabad a szomszédnak?

A legfontosabb tudnivalókat dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese foglalta össze.

Húst vettek a magyarok Dániában – Óriási különbség van hozzánk képest ebben

Van egy furcsa szokás Dániában a boltokban, ami a magyarok számára meglepő lehet. Nálunk ez a húsvásárlás káoszt okozna.

„A földre dobtam a ruhát, és futottam, ahogy a lábam bírta” – Utolsó pillanatban lefújt esküvők

Az esküvő a legtöbbek számára életük egyik nagy eseménye, de néha az utolsó pillanatban derül ki, hogy nem tudják megtenni a nagy lépést. Három nő osztja meg történetét arról, miért mondták le az esküvőjük

blogmorzsák

Nem kell egyből antibiotikumért nyúlni

Mit javasolnak a friss szakmai ajánlások?

0