Ezt olvasta már?


Az ingatlanfejlesztők átmeneti intézkedéseket, új áfa- és illetékrendszert javasolnak

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke

Egy esetleges új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével pedig biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban az 5%-os áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK világos, támogató jellegű átmeneti intézkedések mellett, tehát ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó adóteher (jelenleg 5% áfa + 4 % vevői illeték = 9 %) 14% mértékre emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szinten tartása. Mindez megvalósítható az 5%-os áfa fenntartása mellett egy új elem, eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértékét 5 %-ban javasolják meghatározni (5% áfa + 5 % eladói illeték + 4 % vevői illeték = 14 %).

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné (szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani) és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását – hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió Ft-os értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezmények újlakás esetén nagyon kevés esetben vehetők igénybe a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 % közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 %.

Az ágazat legnagyobb fejlesztőit tömörítő IFK szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is. Az új építésű lakások árának emelkedését (összhangban a használt lakások áremelkedésével) ugyanis nem az 5%-os áfa bevezetése, hanem a bérek és a gazdaság növekedése, a kamatok alacsony szintje, a korábban elmaradt vásárlások pótlása miatti jelentős kereslet okozta. Az 5%-os kulcs bevezetése lehetővé tette, hogy a kínálat jelentősen nőjön és így az árak emelkedése mérsékeltebb legyen mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27%-os áfa – sorolta az elnök.

A dokumentumban az ingatlanfejlesztők kifejtik egyebek mellett, hogy a lakásépítés új megrendelést adott ugyan az építőiparnak, de az építőipari kapacitáshiányt nem ez okozta, mivel az építőipari termelés mindössze 15%-át jelentik a lakásépítések.

Példaként említik a környező országokban sikeresen alkalmazott kedvezményes kulcsot, és megjegyzik, hogy Lengyelországban 8%, Szlovéniában 9.5%, Romániában 5% az áfa, és a szabályozás sok éve változatlan. Hasonlóan kedvezményes kulcs kerül alkalmazásra Nyugat-Európa több országában is.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni. Megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27%-ra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz – hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő jelentős eredmények közé sorolta, hogy a piac növekedésével megindult a szakemberek hazaáramlása, nőttek az építőipari bérek a szektorban dolgozók száma jelentősen nőtt, és 10 éves rekordot megdöntve meghaladta a 300 ezret. Fontos lenne a külföldön dolgozó, hazatelepülésen gondolkozó szakemberek és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is fenntartani a pozitív jövőképet – tette hozzá.

A jelentős (22%-os) mértékű áfaemelés ellen felhozott érvek között szerepeltetik az újlakások javuló energetikai tulajdonságait, és hangsúlyozzák, a magasabb áfakulcs ezt a kedvező folyamatot is lelassítaná, de visszalépést jelentene az építőipari kapacitások szükséges kiépülésének eddigi kedvező trendjében is.

2021-ben az IFK számításai szerint a kevesebb uniós projekt és (áfa emelés esetén) a kevesebb lakás projekt miatt, az építőipari termelés csökkenhet, és magasabb áfakulcs mellett a lakásépítés megrendelés állománya is csökkenni fog, mindez pedig az építőipari termelés 20%-os csökkenését okozhatja.

Az áfaemelés hatására mindezeken túl gyorsul a használtlakások árának emelkedése is, miközben a 27%-os áfa bevezetése esetén kb. negyedére-ötödére eshetnek vissza az új építésű lakásfejlesztések. Végezetül arra is kitérnek, hogy a bankrendszernek sem mindegy az áfa mértéke, hiszen a lakásépítési projektek többsége banki finanszírozásból épül. A 2020-ra átcsúszó projektek szerződései pedig az átmeneti rendelkezés hiányában kockázatot hordoznak.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma. Ezzel szemben, amennyiben 2020-tól ismét 27 százalékos áfa terheli majd az új lakásokat, 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret. A lakásépítések számának visszaesésével pedig a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Abban az esetben, ha a piac adóterhelése ismét megemelkedik, akkor a 2019-2022 közötti négy évben 20,5 milliárd forinttal több áfa, viszont 56 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó és bérjárulék; 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb társasági adóbevétel és 3,4 milliárd forinttal kevesebb egyéb adó befizetés folyik be a költségvetésbe. Így az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna - ismertette.

A lakásáfa jövője körüli bizonytalanság, illetve a kormányzati bejelentés arról, hogy a kedvezményes kulcsot nem hosszabbítják meg, a KSH legfrissebb adataiban is tükröződött. 2018 I. félévében ugyan még 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csökkent, 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében. Az építendő lakások száma például Budapesten 27 százalékkal esett vissza.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai azt a célt szolgálják, hogy se a lakásvásárlók, se a piaci szereplők, se a költségvetés érdekei ne sérüljenek, ezért az ágazati szereplők remélik, szakmai párbeszédet kezdhetnek a kormánnyal egy átmeneti szabályozásról, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakításáról. Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.







0
0
0

hírek innen, onnan

Böde Dániel gólja döntött, a Paks a szezonban harmadjára is legyőzte a Puskás Akadémiát

Majdnem félórát emberhátrányban futballoztak a paksiak, mégis győztek.

Hónapokig tűrte a fájdalmat a tanárnő – több szervét is eltávolították

Egy 36 éves tanárnő története hívja fel a figyelmet arra, milyen súlyos következményekkel járhat, ha valaki halogatja a rendszeres orvosi...

Újabb jelentés a magyar választásokról

Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és...

Orbán Viktor: Amint helyreáll az olajszállítás, nem akadályozzuk tovább az ukrán hitelkeret elfogadását

A távozó miniszterelnök vasárnap közölte, hogy Magyarország feloldja a vétót, amint újraindul a kőolajszállítás a Barátság...

Döbbenet, mennyi áldozatot szednek a magyar halálutak: az ittas sofőrök miatt romlik a helyzet sok helyen

Több vármegyében javulás látszik, máshol viszont nő a súlyos és halálos balesetek aránya - vagyis a probléma egyre inkább nem...

Patkánymérget találtak egy üveg HiPP bébiételben Ausztriában

A HIPP szerint a súlyos helyzet "külső beavatkozás nyomán" alakult ki, és a SPAR ausztriai forgalmazói hálózatát érinti. Több mint ezer...

Az egységes Európa álma és a valóság

Az egységes Európa gondolata egyike a legértékesebb politikai eszméknek. Többféle megközelítéssel, számos formában megfogalmazódott,...

Választási műsorválaszték

Az egyetlen kérdés ezekben a műsorokban, hogy összehoz-e a sok beszélgetés, riport, tudósítás, az események alakulása valamilyen...

Márton László: A „füstbement” Szép Szó

Ha Fejtő Ferenc terve megvalósul, és a hajdani Szép Szó folyóirat újjáéled, a magyar szellemi életben talán sok minden másként alakul. 

0

Sport

Az NB I-ből kiesett DVTK edzője eltervezte a közös folytatást, mire klubja azonnal kirúgta őt

A DVSC elleni súlyos vereségre magyarázatot adó Nebojsa Vignjevics távozott a Diósgyőr kispadjáról, az utódját is megnevezték.

Gyurta Dániel óta nem láttunk ilyen magyar mellúszót, Kós Hubert rögtön üzent

A friss országos bajnok, 18 éves, békéscsabai Petróczki Zsombor nevét érdemes lesz megjegyezni.

A feldühödött DVTK-szurkolók követelése visszafelé sült el, forrnak az indulatok + videó

A közösségi médiában is szinte tapintható volt a feszültség.

Ronnie O’Sullivan nem érkezett meg a sznúker-vb helyszínére, másik klasszisra is büntetés vár

Szombaton elkezdődött a világbajnokság a sheffieldi Crucible színházban.

Kórházba került és 6 kilót fogyott a Real Madrid sztárja, 80 milliós árcédulát kapott a Newcastle válogatottja - körkép

Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb szombati hírek a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.

Kollégája Elek Gábor mellett borult ki, az Esztergom edzője elbúcsúzott tőle

Alkalmatlan, kedvetlen vagy ijedt játékosait kritizálta a távozó tréner.

Négy évre eltilthatják a wimbledoni bajnokot, aki betörőnek vélte a doppingellenőrt

Markéta Vondrousová sorozatos sérülései után most még nagyobb bajban lehet.

Ennyi volt: A kiesés után azonnal menesztették Vignjevicet - hivatalos

Az NB I-ből búcsúzó Diósgyőr hivatalos oldalán jelentette be szombaton késő éjszaka, hogy menesztette Nebojsa Vignjevic vezetőedzőt.

Csak úgy potyogtak az öngólok, megvan az NB I újabb kiesője

A Debrecen nem kegyelmezett a Diósgyőrnek.

Bulvár

Óriási baki hangzott el az M1 élő adásában, az egész ország ezen röhög

Élő adásban történt a baklövés az M1-en, a nézők nem hittek a fülüknek a délelőtti híradó alatt.

Máris a Fidesz ellen fordult Nagy Feró, komoly kritikát mondott a pártról?

Nagy Feró váratlanul elmondta, miben hibázott a Fidesz.

A lengyel miniszterelnök meggyőzte Robert Ficót, aki nem veszi át Orbán Viktor negatív szerepét az EU-ban

Donald Tusk szerint a szlovák kormányfő nem fog gondokat okozni az EU-nak.

Figyelmeztet a katasztrófavédelem: egyre több magyar otthonban gyullad ki ez a háztartási gép

Idén már 10 tűzeset történt Magyarországon a szárítógépek miatt, a katasztrófavédelem elárulta, mire kell figyelni, hogy ne történjen baj.

A Tisza áradása Rogán titkosszolgálatokért felelős emberét is elsodorta

Farkas Örsöt így nem védi majd a mentelmi jog.

Pénzbírság járhat érte, ha így vágod le a füvet a kertedben, valóban feljelenthetnek

Sokan úgy gondolják, hogy a saját kertjükben azt csinálnak, amit akarnak, de ez nincs teljesen így.

Kocsis Máté: Borbás Marcsi egy áruló

Gondolatait a jobboldaliaknak szánja, mert a „most épp megvadult tiszások úgysem értenék”.

Vége a vármegyék és főispánok korának? - Lázadnak az önkormányzatok, nem fizetik be az adót!

Több önkormányzat megtagadta az általa elviselhetetlen sarcnak tartott szolidaritási hozzájárulás befizetését, abban pedig minden érintett polgármester egyetért, hogy mérsékelni kell az iparűzési adóból származ

Életmentő döntés született Magyarországon: ingyenesek lesznek a csúcsterápiák, de van egy hatalmas csavar a történetben

Egy friss belügyminiszteri rendelet megnyitja az utat a legkorszerűbb gyógyszerek – köztük az onkológiai, autoimmun és ritka betegségek elleni terápiák – állami finanszírozása előtt.

0