A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához
December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.
Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.
A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.
Légüres tér
Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.
Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.
Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.
Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.
A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.
Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van
Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.
Fájó pont
A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.
Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.
Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.
A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.
A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.
A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.
Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.
Sok millió euró
Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.
Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.
Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.
Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.
Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.
A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.
A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.
Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között
a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;
18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;
közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;
majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.
Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.
Flourish logoA Flourish chart
Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.
Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,
az NKFI 3,2 millió,
a Corvinus 2,55 millió euróhoz,
a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,
a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.
A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.
Feltétel az autonómia helyreállítása
Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.
„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”
forrás: g7.hu
hírek innen, onnan
Szárnyal a Tesco forgalma
Jelentősen nőtt a Tesco forgalma a cég jelenlegi, 2025-2026-os pénzügyi évének első felében. A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat...
Európa 11 legszebb karácsonyi vására 2025-ben
Hamarosan jön a karácsnyi vásárok szezonja, aminek Európában különösen nagy hagyománya van.
Szoboszlai Dominik kegyelemdöfést adott a női rajongók szívének
Látványos videóval rukkolt elő Szoboszlai Dominik. Parádésra sikeredett.
Itt a vége, megfejtették a Bermuda-háromszög titkát, az igazság sokkoló
Eltűnt hajók, lezuhant repülők, egy tudós most azt állítja, végre rájött a rejtély nyitjára, a magyarázat pedig végig ott volt a...
A férfiak agyát is megváltoztatja az apaság
Nemcsak az édesanyáknál idéz elő óriási változásokat a gyermek születése, az apák agyát is átállítja az új élethelyzet.
Elon Musk lett az első ember, aki elérte az 500 milliárd dolláros vagyont
Az eddig sem volt kérdés, hogy a Tesla-vezért elképesztően gazdag, de ez még nála is új szintnek tűnik.
Egy kelet-magyarországi fürdő négycsillagos minősítést kapott
Két kategóriában is négycsillagos minősítésben részesült a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő. Ennek érdekében több fejlesztést is...
Segített a családon, de „cserébe” megöléssel fenyegették a hivatalos személyt
A Szentendrei Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt vádat emelt egy férfival szemben, aki megöléssel...
AI segítségével azonosították, hogy ki volt a fotón szereplő náci gyilkos
Mesterséges intelligencia segítségével azonosították a berdicsivi mészárlásról készült fotón szereplő náci gyilkost. Az áldozatról...
A fogínyvérzés a szívbetegség első jele is lehet
Sokan hajlamosak félvállról venni a fogmosás közben jelentkező enyhe ínyvérzést, pedig a szakértők szerint ez a tünet jóval komolyabb...
Itt az új Facebook-film – A botrányokat dolgozza fel a The Social Reckoning című mozifilm
Folytatódik a 2010-es kultikus sikerfilm, A közösségi háló: Aaron Sorkin új alkotása, a The Social Reckoning („Közösségi...
Tőzsdére készül a német DeepL mesterséges intelligencia startup
A Bloomberg hírügynökség jelentése szerint a kölni DeepL mesterséges intelligencia startup cég fontolgatja tőzsdei bevezetését jövőre...
Sport
Érik a vb-botrány: az Egyesült Államok nem adott vízumot a kijutó nemzet több tagjának
A decemberi 5-i sorsoláson jelen állás szerint a szövetség elnöke és a kapitány sem vehetne részt.
Az UEFA lesújthat a Genk–Fradi meccsen, rettegő családokról írnak a belgák
Két éve már volt balhé az FTC belgiumi mérkőzésén, az UEFA akkor feltételes büntetést szabott ki, ami most aktiválódhat.
Robbie Keane kérését megtagadták a sportszerűtlen belgák, a Genk fenyegeti a Fradit
A Ferencváros ma este a Genk ellen folytatja szereplését az Európa-ligában, az UEFA is készenlétben.
Modric csapattársa sokkot kapott: Nem tudom, hogyan csinálja, 40 éves…
Adrien Rabiot, a francia középpályás dicsérő szavakkal illette Luka Modricot, miután a Milan 2–1-re legyőzte a Napolit a San Siróban rendezett rangadón.
Az utolsó percben jött a hidegzuhany a Barcának a BL-címvédő PSG ellen
A Paris Saint-Germain Barcelonában fordított.
Így áll a Bajnokok Ligája tabellája jelenleg, óriási meglepetés van készülőben
A Fradit kiejtő Qarabag megdöbbenti a Bajnokok Ligája mezőnyét.
Bejelentették: Győrben folytatja az Inter korábbi védője
Hivatalos Facebook oldalán jelentette az ETO FC Győr, hogy a belga középhátvéd, Senna Miangue játékjogát is megszerezte.
A Barcelona 81 éves rekordot döntött meg a Paris Saint-Germain elleni vereség ellenére
Annak ellenére, hogy kikapott a Paris Saint-Germaintől, a Barcelona megdöntött egy hihetetlen, 81 éve fennálló rekordot.
Lesújtó hírt kapott az éllovas Paks a Fradi elleni NB I-es rangadó előtt
A hétfői születésnapján még csapatával együtt edzett, majd megérkezett a lesújtó diagnózis.
Guardiola inkább befogta a száját, de Haaland bűnösnek kiáltotta ki a társát
Kétszer is vezetett a Monaco otthonában a City, ám végül csak 2-2-es döntetlenre futotta a manchesterieknek.
A Roma edzője a három kihagyott büntetőről: „Ilyet még nem láttam”
Gian Piero Gasperini, az AS Roma vezetőedzője értékelte a látottakat, miután csapata vereséget szenvedett a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának második fordulójában.
Hosszú időre kidőlt a Liverpool alapembere, ami váratlan magyar esélyt hozhat el
Minden bizonnyal csak a novemberi válogatott szünet után térhet vissza megsérült futballista.
Bulvár
Megborult az élő adás, Magyar Péter és a Hír TV-s riporter között elképesztő dolog történt
Ismét érdekes jelenetek játszódtak le a Tisza Párt rendezvényén.
Újra elrendelték a kötelező maszkviselést: itt érvényes a szabály
A rendelkezés csütörtöktől visszavonásig érvényes.
Juhász Péter forrása elmondta „Zsolt bácsi” teljes nevét, de a volt politikusból „kínzások árán is nehéz lesz kiszedni”, mi hangzott el
Bizonyíték nélkül nem mond vezetéknevet.
Vészhelyzet a kutakon: Fogyóban az üzemanyag, korlátozzák a tankolást
Egyes helyeken maximum 20 liter tankolható egyszerre.
Vajúdó nők legviccesebb mondatai – Szülésznők mesélnek
A szülés csodálatos, de fájdalmas élmény, amely sokszor egészen váratlan dolgokat hoz ki a kismamákból. Szülésznők mesélnek arról, miket hallanak a vajúdó nők szájából.
Elkábítottak, majd szexre kényszerítettek egy 17 éves lányt, fémrúddal várták az elkövetőket a tini rokonai
Tíz év börtönt kértek a főbűnösre.
Megtörtént a baj. Tóth Vera szalagkorlátnak csapódott az autópályán, olyan rosszul volt
Így van most az énekesnő.
Kimondta a nemet a legerősebbeknek – most távozik a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
Kandrács Csaba elhagyja a jegybank kötelékét, de előtte még nyíltan beszélt mindenről.
Köldökzsinór Program: 107 000 forint jár a gyermekednek, ha van magyar igazolványa – így működik
A Köldökzsinór Program keretében 107 000 forintos anyasági támogatás járhat minden külföldön született gyermek után.
Rendkívüli, amit elloptak a románok Magyarországról, tömegével vitték ki az országból
Szinte hihetetlen, de több ezer értékes tárgyat vittek ki Magyarországról, ráadásul nem is titokban: tömegével szerelték le és pakolták össze.
Ezért fontos Kínának Magyarország, sokkolta az üzeletembert, amit hallott a kínaiaktól
A magyar közönséget megdöbbentette, milyen szempontok alapján értékelik hazánkat Kínában.
Orbitális drágulás jön egy friss rendelet miatt: akár 80 százalékos is lehet az áremelkedés
A reklámhordozó papírok EPR-díja 114 százalékkal, a nyomdai papírok ára pedig 50-80 százalékkal emelkedik meg.


- Csökkent a gázolaj ára
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Borzasztó lesz utazni vonattal a Budapest-Pécs vonalon
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Ismét lesz ebrazzia Kaposváron
- Felsőfokú oktatási intézményben tanulók albérleti és kollégiumi támogatása