Pécs a legtoleránsabb magyar város

2010.08.28.

Legalábbis ez olvasható a fidesz.hu - weboldalon. "Ahogy mindenütt Kelet-Közép-Európában, ahol a határokat a történelem folyamán oly gyakran eltolták, Pécs lakossága is kevert..."

Hirtelen megmozdul a föld. Az ágymatrac rázkódik. Egy kinyitott szekrényajtó nyikorogva felnyög. Tuuuu-taaaa, tuuuuu-taaaaa, hangzik egy sörsátor-erősítő lentről. Így hangzik Pécs esténként 18 óra felé a Lenau-házban. Tuba? Brööööö-tööööööö. Ez most trombita? A dallamról az Im Frühtau zu Berge (német gyerekdal - a ford.) jut eszembe. Akárhogy is, halkabbra kéne venni. Gondolom, egy emelettel lentebbről szól, a népművészeti babák vitrinjei mellől. Tévedtem: ez nem egy hi-fi hangja. Fúvósegyüttes játszik. Szakállas férfiak színes hangszereket tartanak az arcuk elé, néhányan trikóban ülnek, ami - ha túl nagy a hőség - le is kerül. Próbára beesni most udvariatlanság. Tehát inkább irány a város, kissé kialvatlanul.

A Lenau-ház kettős funkcióval bír : szálláshely és a Duna-menti svábok kulturális központja is egyúttal. Közülük kb. 10000 Pécsett és Pécs körül él, "Peetsch"-nek ejtik, és ebben az évben a 3 európai kulturális főváros egyike. A másik kettőhöz - Isztambulhoz és a Ruhrvidékhez - képest pont a középpontban fekszik. Budapestről 3 órát tart az utazás Intercity vonattal, déli irányban. Pécs zöld dombok között fekszik. Kis színes háztömbök tarkítják a Mecsek lankáit. Horvátország mindössze 40 km-re van innen.

Ahogy mindenütt Kelet-Közép-Európában, ahol a határokat a történelem folyamán oly gyakran eltolták, Pécs lakossága is kevert. Sehol sem élnek olyan természetes közösségben együtt magyarok, cigányok, horvátok, szerbek, bolgárok, németek, lengyelek, görögök, ukránok és oroszok, mint itt. A város már 1998-ban megkapta a kisebbségpolitikájáért az UNESCO békedíját. A kulturális főváros mottója: "Város határok nélkül". Joggal. Mert aki 2010 nyarán nyitott fülekkel jár a történelmi Pécs belső és külső kerületeiben, az gyakorlatilag különböző világok hangjait hallja, egymással párhuzamosan, egymásba folyva.

A Lenau-házban még német dalok hallatszanak, pár perc sétányira tovább nyugatra, a történelmi központban magyarul énekelnek. Kisgyerekek játszanak a szökőkútban. A sétálóutcákban megannyi ember hömpölyög, fehér sapkás eladónők kínálják a szederszínű, capuccino-barna és kék fagylaltgömböket mindenfelé.

A Rákóczi és a Hungária utca sarkán arabul szólít esti imához a Hassan-Jakawali-mecset imámja. Szavai majdnem 2 másodpercig lebegnek még a hideg helyiségben. Az akusztikáért a 16. századi építők korsókat engedtek a méter vastag falakba, akkoriban Magyarország déli része az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Míg a 90-es évek elején az arab diákok Pécsett muszlim közösséget nem alapítottak, a mecset - Magyarország legmagasabb minaretjeként - múzeumként funkcionált..

A török időkből származó legnagyobb templom építése 1585-ben fejeződött be - a Gazi-Khassim mecset ma katolikus templom. Várként magasodik zöld kupolákkal pár percnyi sétára a központi Széchenyi tértől. "Itt tartjuk a legnagyobb ünnepi istentiszteleteket", mondja Hábel János. A német kultúregyesület elnöke fehér kövezetű szép Jugendstilusú házaktól körülvett téren áll.

A 17. században, amikor az osztrák hadsereg és német fejedelmek seregei a törököket elűzték, frankok, pfalziak és svábok jöttek a kis "ulmi dobozok"-nak nevezett hajóikon lefelé a Dunán. A második világháborúig többé-kevésbé együtt maradtak. A "dunai svábok"-nak, ahogy magukat az egyszerűség kedvéért nevezik, megvan a maguk nyelve, hagyománya, zenéje. A sváb bálok is közkedveltek a magyarok körében. Azok a dalok, amelyeket a Lenau-házban próbálnak, a Pécs környéki falvakban esküvőkön is gyakorta felzendülnek.

Hábel a szocialista Magyarországon nőtt fel, amikor is a német kultúrszokásokat évtizedekre elnyomták. A régi dalok kottáit sokáig rejtegetni kellett. Csak mostanában találta meg valaki a padláson. Hogy a múlt kultúrzenéjét megőrizzék, az egyesület hozzáfogott a digitalizáláshoz. "Németek vagyunk és meg is akarunk maradni annak" - mondja Hábel némi pátosszal. Hangsúlyt fektet arra, hogy az egyesület ne csak történelmi dalanyagot adjon a pécsi hangzáshoz. Nemrégiben egy Techno-DJ-t hívott meg Berlinből, akit fejhallgató-disco építésével bíztak meg. Új német filmeket is bemutatnak a Lenau-házban, legutóbb éppen a Mások életét.

Visszafelé benézünk a NemArt Galériába. Az Irgalmasok utcájában egy csaknem üres hátsó udvarban néhány virágtartó áll; meredek kőlépcső vezet a kiállító terembe. Előzőleg fiatal német és magyar művészek ültek az asztalnál, és iszogattak. Az üres poharak és a teli hamutartók váltak műtárggyá. Egyfajta memento mori ez, ami előtt egy cigány énekes a mulandóságról énekel. Késő éjszaka Pécs melakoliát áraszt magából.

Következő reggel a város mintha fűnyíróktól lenne hangos. Régi autók hangja ez, a sofőrök pedig hallhatóan tesznek a sebességkorlátozásra. A taxiban, amit leintek, bömböl az AC/DC. Ebben a dübörgésben ülök, amíg a Volvo keleti irányban elhagyja a városmag tisztán aszfaltozott utcáit. Néhány km után olyan tájra érünk, ahol barna háztömbök és fehér kész házak váltják egymást. Itt áll 1994 óta Európa első cigány gimnáziuma, a Gandhi iskola. A klinkertéglás épület előtt vár Kosztics István, a pécsi roma egyesület elnöke és jogásza. Az iskola a dél-magyarországi tehetséges roma gyerekek számára létesült. Sokan "cigánygimnáziumként" emlegetik. Pécs "nem lesz a megboldogultak szigete" az egyre nacionalistább Magyarországon. 2008 őszén gránát repült egy lakásba, egy roma házaspár meghalt. Persze, ez csak egy elszigetelt, egyedi tragédia volt.

Amikor 2 évvel ezelőtt a pályaudvari újságos kínálatában megjelentek a jobboldali radikális újságok, a polgárok felfogták, milyen nagy a tét, és összefogást kezdeményeztek. Pénzt gyűjtöttek a 4000 zsidó polgár emlékművére, akiket 1944 júliusában egyetlen napon deportáltak. Az újságosnak kénytelen volt eltüntetni a szélsőséges lapokat a kínálatából. "Pécs Magyarország legtoleránsabb városa" - mondja Kosztics István. Csak itt van lehetőség - biztonsági szolgálat nélkül - olyan roma rendezvények megtartására, mint amilyen például az évenkénti roma zenei fesztivál is.

Beck Zoltán szervező a Dóm téren álló hatalmas román katedrális lépcsőin ül. "Budapesti barátaim mindig azt kérdezik tőlem, hogy tudjuk a zenészeket megvédeni", meséli. "Visszakérdezek: kitől kell őket megvédeni?" Beck a pécsi egyetemen roma irodalmat tanít, Magyarországon a 30Y punkegyüttes fejének tartják.

A kulturális főváros szervezői a zenészt szívesen tették volna a fiatal, hangos Pécs táblájára. De a hivatalos programban a bor-dalfesztivál, Haiku-világkoncert és origami találkozó között nem érezte volna jól magát. Az ő Pécse magaskultúráról és folklórról szól."Magyarország Seattle-je vagyunk", mondja. Több mint 50 rockegyüttes játszik a régi egyetemi város pincéiben, sok zenész egyetemista, a legtöbbnek már van lemezszerződése is. A Seattle-hangokról nyáron keveset hallani. A szünidőben nem próbálnak. A Dóm téren késő délután csönd van, mint egy olasz kisvárosban szieszta idején.

A 30000 pécsi egyetemista többsége a nyarat otthon tölti, a többiek az egyetemi negyed alternatív sörkertjeinek fái alatt találkoznak. Itt ül Sebastian Gruhl is, kölni orvostanhallgató, akit a véletlen 6 évvel ezelőtt Pécsre hozott. Mivel a 3,3-as érettségi átlagával Németországban nem volt lehetősége továbbtanulni, pályázott Magyarországon, ahogy sok Numerus-clausus menekült is. Az országról keveset tudott, Pécsről és az ottani németekről pedig semmit. Térképen nézett utána, hol fekszik egyáltalán a város. És hogy mondják ki? Pecks? Peez? Petsch? Az első hetekben megtévesztette őt magyar magánhangzók és mássalhangzók furcsa sorozata. Egy azóta is megmaradt az emlékezetében.: "Következő megálló Kórház tér." Szólt a villamoson szalagról egy női hang. "Nechste Haltestelle isk Kórház Platz."

És hogy szól ma az ő Pécse? Gruhl kirándulást ajánl a Magasházhoz, Európa talán legmagasabb üresen álló házához. A szürke magasház torony az egyetem gyönyörű főépületével szemben. A hobbi-ornitológusok paradicsoma. A madarak egész álló nap ki-berepdesnek a kitört ablakokon. A város hangegyvelege itt egészül ki a szárnyak suhogó és csattogó hangjaival.

Mohamed Eisa kertjében minden szabálytalan. A gyerekorvos egy rattan széken ül, sűrű szakállát fésüli, amitől idősebbnek néz ki 39 évesnél. Eisa az egyik első arab, aki a 90-es évek elején Pécsre jött tanulni. Magyar felesége van és a pécsi muszlimok vezetője.. "Kevesen vagyunk", mondja, " de vallásunkat zavartalanul gyakorolhatjuk." Előítélettel sohasem találkozott. Inkább érdeklődéssel. Amikor ő és társai imatermet kerestek, felajánlotta nekik a város a múzeumi mecsetet a Rákóczi utcában. Ez az ideológia nélküli segítőkészség mind a mai napig jellemzi a várost.

A pécsiek azon bosszankodnak, hogy a beruházások jó része, amelyek a kulturális főváros-évre voltak befejezendők, nem készült el. Így van ez a legendák övezte Zsolnay porcelánmanufaktúra szecessziós épületével is, melyből ezen a nyáron nem lett impozáns kulturnegyed galériákkal, kávézóval, éttermekkel. Helyette informális művészeti teremként működik. Az egyik félkész gyárcsarnokban találom Bóbics Diána festőnőt. Por száll a levegőben, a padlón szemétkupacok. A rozsdavörös téglafalakon és középen óriási halmokban állnak a képek. Bóbics és kollégái a művészeti akadémiáról a színintenzitás témájában építettek fel egy kiállítást. Bóbics képei néha tüzes sárgás-pirosban, néha hideg kékes-zöld színben játszanak, egy másikon neonszínű emberek fekszenek a strandon.

"Hol máshol lenne hely olyan festmények számára, amelyek fél lakószoba nagyságúak?" kérdezi a 33 éves szabad művész szakon végzett nő. Egy fecske, ami 15m magasan, a tetőgerendán ül, könnyít magán. "Egyszer az egyik képemet is eltalálta. De nem számít, ugyanis rétegenként festek", mondja Bódics Diána.

Visszatérve a központba, pulzáló utcákon haladunk. A tereken és a kávéházak előtt zenészek hangolnak. A keskeny utcák házai megduplázzák a gitárok, trombiták és hegedűk hangját. Sötét lett. Az utcai lámpák sárga fényénél fügefák érett gyümölcse látszik, és valamelyik ablak mögött talán egy tubás ül a számítógépnél, hogy a dunai svábok régi dallamait MP3-ba tömörítse.

Forrás:fidesz.hu/(Die Zeit Pécs)

0 db

Szóljon hozzá elsőként! »

Ki nyeri a 2012-es Eurovíziós Dalversenyt

Egy penge, pécsi gitárszóló

A napokban jelent meg Kásádácz József (Kási) pécsi szólógitáros új videoklipje amely zenei és képi megjelenésében, minőségében osztatlan...