Kaposvárinapilap » Somogy megye » Két új rovarfajt fedezett fel Marokkóban egy kaposvári muzeológus

Két új rovarfajt fedezett fel Marokkóban egy kaposvári muzeológus

Berberekkel vízipipázott (1. rész)

Ábrahám Levente szerencsés ember. A kaposvári muzeológus, egyetemi docens nemcsak a kutatás izgalmát, de a felfedezés örömét is átélhette. Kivételes, megismételhetetlen pillanatban lehetett része, ami csak keveseknek adatik meg.


A Somogy megyei múzeum igazgatóhelyettese nemrég két új rovarfajt fedezett fel: a különleges hangyalesőre és rablópillére Marokkóban bukkant rá. Egy hároméves expedíció méltó lezárása ez a kutató számára.

Negyedszázada még lepkék "színesítették" be napjait, ám idősebb kollégái azt tanácsolták neki, keressen egy kevésbé költséges kutatási területet. (Sokan nem tudják, de a lepkék vizsgálata, tárolása és a különböző felszerelések meglehetősen sokba kerülnek.) Megfogadta a tanácsot, és úgy döntött: a recésszárnyú rovarok rendjét, azon belül is a hangyaleső és a rablópille családokat kutatja. A rablópillék lepkeszerű megjelenésű, főleg melegégövi rovarfajok, amelyek rövid életűek, ezért jelenlétüket nem könnyű kimutatni. A közönséges hangyaleső szitakötőre emlékeztető, de gyenge röpképességű rovar.

- Marokkóra azért esett a választás, mert noha Magyarország faunájában is találhatók nyugat-mediterrán élőlények, amelyek többsége a nyugati-délnyugati területeken élnek, így Somogyban is található belőlük néhány faj - a jégkorszakot követően fokozatosan települtek be hazánkba, és jelenleg tíz százalékát teszik ki állatvilágunknak -, ám ahhoz, hogy többet megtudhassunk e különleges élőlényekről, olyan területet szerettünk volna felkutatni, ahol nagy számban fordulnak elő - avat be Ábrahám Levente a döntés hátterébe.

A kaposvári kutató egy háromtagú csoport tagjaként az utóbbi három évben hatszor töltött el alkalmanként néhány hetet az afrikai országban, mindig más-más évszakban. A jellegzetes nyugat-mediterrán környezet - mint azt az eredmény, azaz két új rovarfaj felfedezése is igazolja - igazi édenkert egy rovarkutató számára, hiszen míg Európában 52 hangyaleső fajt fedeztek fel, addig Marokkóban ennek a kétszereséről tudnak. Mindről olvasott…

- Sokan fordultak már meg Marokkóban hasonló felfedezés tervével - tesz említést az előtte járókról, megjegyezve: mivel Marokkó egykor francia gyarmat volt, 1910-ben francia tudósok készítettek egy gyűjteményt, majd egy katalán kutató több fajt is leírt 1912-1915 között.

- A rablópilléről abban a pillanatban, ahogy megláttam, tudtam, hogy új faj lesz - eleveníti fel a felfedezés pillanatát. Magyarázata szerint a rovar potrohának végén kettős függelék van, amiből azonnal tudta, hogy különleges példányt talált. A másik felfedezése, a hangyaleső szintén óriási élmény volt.

A kaposvári tudós a terepmunka mellett fontosnak tartja az azt követő aprólékos vizsgálatokat és elemzéseket, a szakirodalom naprakész ismeretét is. - Ehhez sokszor kevés a múzeumban eltöltött idő - mondja, bevallva, hogy a munka sokszor otthon, hobbivá lényegülve folytatódik.

Ábrahám Levente - miközben a rovarvilágot kutatta - kalandos túrák részese volt. Bejárta Marokkó szántófölddel tarkított szegényes élővilágú partvidékét, de járt az olykor 4000 méter magasba nyúló Atlasz-hegység lábánál is, ahol buja mediterrán növényzet fogadta. - Babérlombú erdő és macchiabozót volt mindenütt, ameddig a szem ellátott, feljebb viszont kopár hegyek - idézi fel a látottakat.

Majd arról mesél, hogy a közel kétezer méter magas Antiatlasz-hegység sziklás vonulatai között aligha marad meg élőlény a kevés csapadék miatt, ám az Atlaszon túl a szavannán még tevét is láttak szabadon rohangálni, a Jebel Bani-hegység után pedig a Szahara kápráztatta el százméteres homokdűnéivel.

 

Kecskéit vagy feleségeit féltette

- A marokkói berberek igen barátságosak - vált témát Ábrahám Levente, aki nemcsak az ott honos rovarokról, hanem a helyi őslakosokról, a kultúrájukról, szokásaikról is igyekezett minél többet megtudni. Szavai szerint szívesen fogadták őket: bepillantást engedtek a mindennapi életükbe, és a helyi ételkülönlegességeket is megkóstoltatták velük. Mivel az alkoholt az iszlám tiltja, főként vízipipával kínálták meg a magyarokat.

A helyiek vendégszeretetét a kaposvári kutató azzal viszonozza, hogy szívesen mesél róluk. Például azt, hogy a szigorúan felosztott szerepek szerint élő családok - a férfiak legeltetik a kecskenyájat, a nők a családdal törődnek, és használati tárgyakat készítenek - kövekből épített, vakolatlan, apró lapos tetejű házakban vagy sziklába vájt barlangokban laknak, a földre szőnyeget terítenek, a berendezés pedig csak a legszükségesebb tárgyakból áll. - A tévé viszont ritkán hiányzik - egészíti ki egy szokatlan elemmel az előbbieket szinte ellenpontozó felsorolást.

- Egy alkalommal egy tuareg pásztor megfenyegetett bennünket, bár az nem derült ki, hogy kecskéit vagy négy feleségét féltette-e tőlünk - mesél el egy egyszeri, akkor veszélyhelyzetként átélt ominózus esetet, hangsúlyozva, hogy Marokkóban egyébként jó a közbiztonság, súlyos büntetés jár még a lopásért is.

- A berberek, akik úgynevezett khasabokban élnek, tízezer évvel ezelőtt népesítették be az Atlasz környékét, és bár nomád népeknek mondják őket, amikor Európa a sötét középkorát élte, Marokkóban virágzott a kultúra. A kutatások szerint Quarzazate nevű városban jött létre a világ első egyeteme a 800-as években, amelynek könyvtára komoly csillagászati, matematikai állománnyal rendelkezik - osztja meg az expedíció során szerzett ismereteit a kaposvári kutató, további érdekességként megemlítve, hogy egyik vendéglátójuk például beszélt berberül, arabul, franciául, spanyolul, németül és angolul is.

Ábrahám Levente jelenleg tanulmányt ír az Egyesült Arab Emirátusok hangyaleső faunájáról, és segítséget nyújt Pakisztán nemzeti rovartani gyűjteményéhez. Nemrég, miközben az egyik pekingi egyetem kutatóinak segített azonosítani egy kínai állatot, kiderült, hogy az a faj eredetileg nemcsak Kínában, hanem az egész Himalájában elterjedt. Legutóbb két pekingi egyetemi hallgató szakdolgozatát felügyelte.

Azt tervezi, kiállítást rendez a marokkói expedícióról, amelyről a különleges rovarok mellett csodálatos ásványokkal, érdekes természeti tárgyakkal és lenyűgöző fotókkal tért haza.

 

forrás:mti







Szóljon hozzá elsőként! »




Mire számít, milyen év vár Önre 2012-ben?





Laptopokkal jutalmazta környezettudatos fogyasztóit a DRV Zrt. - videóriport


Négy szerencsés, E-számla szolgáltatásra regisztrált fogyasztó térhetett haza új laptoppal a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.)...